Az M0 körgyűrű hídjai: Megyeri híd
A galéria megnyitásához kattintson a képre
| Építés éve | Tervező | Szerkezet | Hossza |
|---|---|---|---|
| 2006–2008 | Hunyadi Mátyás (Unitef-Céh) | A Szentendrei-Duna felett acél gerendahíd, a Duna főága felett ferdekábeles acélhíd, az árterek és a sziget felett feszített vasbeton | 1862 m |
A Budakalászt és Káposztásmegyert összekötő, az M0 útgyűrű északi szakaszának részét képező híd tervezése 1993-ban, ám építése csak 2006-ban kezdődött meg. Az előkészítő munkákat nehezítette a 2006. évi árhullám, ami elmosta az addigi tevékenység eredményét, majd két hónapra le is állította az építkezést. A 2008-ban átadott híd öt különböző, egymáshoz kapcsolódó hídszerkezetből áll, amelyek a Duna fő- és mellékágát, valamint az általuk közrefogott Szentendrei-sziget déli csúcsát hidalják át.
A Duna főágában Magyarországon korábban nem alkalmazott ferdekábeles, háromnyílású hídszerkezet létesült. A híd két pilonjára a kábelek legyezőszerűen két síkban függesztik fel az acélszerkezetű merevítőtartót. A csatlakozó hídszerkezetek feszített vasbeton ártéri hidak, egyik közülük Magyarországon az akkori legnagyobb ilyen szerkezet volt.
A híd nyomvonalának kijelölését politikai és környezetvédelmi viták előzték meg, majd az építkezés befejezése után az alvállalkozók elmaradt kifizetése keltette fel ismét a média figyelmét. A Budapest vízellátását biztosító fokozottan védett területek felett áthaladó híd kialakításánál a környezetvédelmi szempontokat nagy mértékben figyelembe vették, ezért nem készült lehajtó a Szentendrei-szigetre.
Magyarország leghosszabb, 1862 méteres folyami hídja nevét földrajzi elhelyezkedéséről kapta, ezzel jelenleg egyedüli a budapesti hidak között. Városszéli elhelyezkedése miatt a karakteres megjelenésű Megyeri híd látványa a városképben ugyan nem érvényesül, de jellegzetes, A betűt formázó közel 100 méter magas pilonjaival mára a főváros egyik új jelképévé vált.
