A Margit híd

A galéria megnyitásához kattintson a képre

A Lánchíd növekvő forgalmának mentesítése és az új városfejlesztési elképzelések – a Pest bulvárjának szánt Nagykörút kiépítése – érdekében az 1860-as évek végén szükségessé vált legalább egy új híd építése. A Lánchíd Társasággal kötött szerződés alapján azonban csak az akkori városok területén kívül épülhetett volna új átkelő, ezért a magyar állam 1870-ben megváltotta a Lánchidat, majd az építendő híd helyét a Margit-sziget déli csúcsa alatt jelölte ki.

A Közlekedési Minisztérium nemzetközi pályázati felhívására 43 pályamű érkezett, melyek közül a győztes Ernest Gouin párizsi mérnök terve lett. A kivitelezésre szintén Gouin vállalata kapott megbízást, amely 1872 augusztusában kezdte meg a pilléralapozásokat. A munka befejezését késleltette az 1876. évi tavaszi árvíz, így az eredeti határidőhöz képest kilenc hónap csúszással 1876. április 30-án nyitották meg a Margit hidat.

A híd a Nagykörút szerves kiegészítése, amely a korábbi pesti külvárosok, Lipótváros, de Teréz- és Erzsébetváros fejlődéséhez is nagyban hozzájárult. A megtört tengelyű hídhoz középen csatlakozik a Margit-szigetre átvezető szárnyhíd, amely 1899 és 1900 között készült, s a lakosság számára könnyen elérhetővé tette a város e közkedvelt séta- és pihenőhelyét.

Az idő vasfoga elnyűtte a szerkezetet: az egyre növekvő teherkocsi-, majd az 1929-től meginduló buszforgalom miatt az 1930-as évek közepére elkerülhetetlenné vált a Margit híd felújítása. 1935–1937 között a forgalom fenntartása mellett zajlott az építkezés Mihailich Győző tervei alapján, melynek során a Margit hidat a déli oldalán kiszélesítették és a villamospályát középre helyezték.

A második világháború idején a német hadsereg a hidat aláaknázta, a pesti oldalon lévő töltetek pedig 1944. november 4-én máig tisztázatlan körülmények között felrobbantak. A szombati csúcsforgalomban a balesetnek több mint 100 halálos áldozata volt.

A budai ágat két hónappal később a visszavonuló német katonák robbantották fel, csupán a szárnyhíd maradt épen. A háborút követően, míg az újjáépítés meg nem kezdődött, a pillérek tetején vezették át Budáról Pestre a fő gáz- és egyéb közművezetékeket, az átkelést pedig ideiglenes hidak biztosították a Margit-szigeten keresztül. A romos híd újjáépítése 1946–1948 között történt meg, kisebb javításokra 1973-ban, majd a már leromlott állapotú híd teljes felújítására 2009–2011-ben került sor.