A Szabadság (Ferenc József) híd

A galéria megnyitásához kattintson a képre

A főváros lakossága 1870 és 1896 között több mint megkétszereződött, rohamos ütemben épült a város, nagy arányban fejlődött az ipar, a kereskedelem és a közlekedés. Újabb hidak építése már elkerülhetetlenné vált. A hatóságok két új híd építését határozták el, az egyiket – a későbbi Erzsébet hidat – az Eskü térnél, a másikat, amelyet később az uralkodóról, Ferenc Józsefről neveztek el, a pesti Belváros déli szélén elterülő, a központi Vámháznak helyet adó Fővám térnél tervezték megvalósítani. Építésüket az 1893. évi XIV. törvény rendelte el. A hidak építéséért felelős Kereskedelemügyi Minisztérium nemzetközi tervpályázatot hirdetett, amelyre 74 terv érkezett, 53 az Erzsébet, 21 a Ferenc József hídra. A Ferenc József híd építése – Feketeházy János díjnyertes terveinek felhasználásával – 1894-ben kezdődött. A jellegzetes díszes vas kapuzatot a tetején a kitárt szárnyú turulmadarakkal Nagy Virgil műegyetemi tanár tervezte. A híd ünnepélyes átadására az uralkodó jelenlétében került sor – ő ütötte be az utolsó ezüstszegecset – a milleniumi ünnepségek keretében 1896. október 4-én. Két év múlva megindult a villamosforgalom is a hídon keresztül a Fővám térről a budai Széna térig (ma Széll Kálmán tér). Az eredetileg az útpálya szélén futó alsóvezetékes villamos vonalat 1923-ban felső vezetékesre cserélték, 1938-ban a vágányokat középre helyezték. 1928-tól megindult az autóbusz közlekedés is a hídon, az 1-es járat az Andrássy út felől a Gellért térig járt.

A Ferenc József hidat a visszavonuló német alakulatok 1945. január 16-án robbantották fel. A középső hídrész a folyóba zuhant, de a part menti szerkezetek csak megsérültek, így ezt a hidat lehetett a leggyorsabban helyreállítani. A harcok végeztével a roncsokon keresztül készült el az első átkelő, egy ideiglenes pontonhíd, amely 1945–1946-ban kötötte össze a két várost. Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak, ekkor kapta a Szabadság híd nevet. A neve mellett a színe is megváltozott, zöld festék hiányában szürke lett.

Az 1960-as és 1980-as években karbantartási munkákat végeztek a hídon, 1986-ban az eredeti megjelenése szerinti zöld színűre festették és a kapuzatokon újra elhelyezték az 1946-ban eltávolított díszes, zománcozott történelmi országcímereket. A nagyobb felújítást azonban a metró dél-budai szakaszának átadása idejére halasztották, ami lehetővé tette volna a hídon közlekedő villamosjárat megszűntetését. A metróberuházás csúszása és a megnövekedett forgalom miatt a felújítás azonban a 2000-es évek közepére halaszthatatlanná vált. A helyreállítás 2007–2009 között történt, ekkor az eredeti díszítésű korlátokat is helyreállították, amelyek közül a második világháborús pusztítás során csak a parti nyílásokban és a pillérek fölött találhatók maradtak épen.

Térkép

Térkép az épülő Ferenc József híd mellett működő csavargőzös és a tervezett Eskü téri híd helyének jelölésével. A budai oldalon a Sáros fürdőt már lebontották, de a helyén csak 1918-ra épült meg a Gellért Szálló, 1896. (BFL XV.16.e.251/171)